Domoszló története

Domoszló Árpád-kori település, mely eredetileg az újvári vár tartozéka, királyi várbirtok volt.

A Heves megyei Gyöngyösi Kistérséghez tartozó település területe 40,22 négyzetkilométer. Budapesttől 97 km-re, Gyöngyöstől 19 km-te, a Mátra déli lejtőjén fekszik. A falu határát két patak szeli át: a Závoza és a Tarjanka, mely hazánk egyik legszűkebb szurdokát alakította ki.

Domoszló falut 1263 körül királyi solymárok lakták.

Nevét a Kompoltiak ősétől, az Árpád-házi Domoszló hercegről kapta, akinek nagy valószínűséggel Aba Sámuel volt az édesapja.

1320 körül Kompolti Gergely volt a falu birtokosa, őt tekintik a Domoszlai család ősének.

A hegység kultúrtörténeti emlékei közé tartozik az egykori középkori vár: a 600 méter magasan fekvő Oroszlánkő vár, melyet a Kompolti család erős lovagvárrá tett. Vélhetően innen irányította uradalmát. A várat törökök rombolták le valamikor a 16. század végén.

1522-től az Országh család lett a birtokosa, majd II. Miksa király Domoszlót enyingi Török Ferencnek adományozta.

1741-ben a Nyáry család birtoka volt, majd a 19. század elején báró Baldacci, gróf Eszterházy és más családok birtoka.

2015-ben 2006 fő lakosa volt a településnek.

A falu védőszentje Szent Demeter. Templomát az 1332-37-es pápai tizedjegyzék említi. Mai alakjában 1739-ben építették újjá. Jellege: dombon álló, középkori toronyhoz épült egyhajós, keletelt barokk templom, melyet gótikus rózsaablak díszít.

A millecentenárium évében készült a főtéren található kopjafákból álló emlékmű, 2014-ben a Pihenő park Domoszló jelképével és az Életfával került átadásra.

A falu határában található az 54 hektáros vízfelületű mesterségesen kialakított tó, a horgászok paradicsoma.

Domoszló első pecsétjének dátuma 1727. közepén egy szökellő szarvast ábrázol, egy tölgyfalevéllel, 3 szőlőszemmel és egy búzakalásszal. Körben latin nyelvű felirat:"DOMOSLOVIENSE 1727. SIGILUM"