Domoszló története
A település történelme röviden
Domoszló község a Mátra déli oldalának egyik mély völgyében fekszik. A települést a Závoza-patak szeli ketté.
A falu határában található az ország egyik legtisztább vizű, háborítatlan környezetű mesterséges horgásztava, melyet a hegyekben eredő Tarjanka-patak vize táplál.
A hegységelőtéri dombság legnagyobb tengerszint feletti magassága megközelíti az 500 métert. Jelentősebb kiemelkedései a Közép-, a Szár-, a Pipis- és a Kopasz-hegy. A terület a Mátrai Tájvédelmi Körzet része. Erdőtársulásait cseres tölgyesek és egyéb bokorerdők alkotják, területe valójában erdős-sztyep zóna.
A nagyvadak mellett számos védett emlősfaj, így a nyuszt, a vadmacska, a borz is megtalálható itt. Nagy számban élnek itt muflonok, melyeket betelepítéssel honosítottak meg ezen a vidéken.Talaja nyirok és csernozjom barna erdőtalaj. Éghajlata a Mátra szélárnyékoló hatása miatt mikroklimatikus jegyekkel bír. A csapadék 700 mm körüli, a középhőmérséklet 9,5-10 °C, az évi napsütéses órák száma 1900-1950. Leggyakrabban a nyugati és a keleti szelek fújnak.
Domoszló község területén már a kőkorszakban is voltak lakott helyek, erre engednek következtetni a település határában talált kőbalták és malomkő darabok. A réz-, bronz- és vaskorszakból előkerült leletek is a folyamatos lakottságát bizonyítják.
Domoszló falut 1263 körül királyi solymárok lakták, ezek közül ötnek a házát az Aba nembeli Kompolthy család tagjai kapták adományul. Az oklevélben Dumuzlo néven említették. III. Endre király 1296-ban engedélyt adott a Kompolthyaknak a falu határában nyitott vasércbányák művelésére, aminek a későbbiekben nincs írásos nyoma. A Kompolthy család kihaltával, 1522-tõl az Országh család lett a birtokosa. 1550-ben a 15 házban lakó 29 nős férfi fizette a török földesúr részére az adót. 1571-ben Országh Borbálának és férjének, enyingi Török Ferencnek a leánya és férje, Nyáry Pál a falu tulajdonosa. 1606-tól Nyáry Borbála és férje, Haller György, ezt követően pedig fiuk, Sámuel, mellette pedig Nyáry Miklós és örökösei birtokolták a falut. 1686-1695 között lakatlan a település. 1696-ban 15 új lakót írtak össze, akik Rimaszombat környékéről jöttek ide lakni, s többnyire szlovákul beszéltek. 1698-1722 között Enczinger János, majd rövid ideig Eger város tulajdonában volt a település. 1720 és 1740 között több család települt ide kishont-megyei és gömöri településekről. 1767-ben 804 magyar és szlovák nyelvű ember élt a faluban, 1869-ben 1951 fõ.
A XX. századi Domoszló nagyközség volt a gyöngyösi járásban.
A település történelme kissé bővebben
Domoszló ...
Domoszlói helytörténeti olvasókönyv
Több mint egy tucatnyi ember több évi kutatásának eredménye az az írott, képi, és tárgyi gyűjtemény, amely az alapját képezi a megjelenésre váró 600 oldalas A/4-es formátumú könyvnek (ettől jóval több oldalt lehetne megtölteni). Ez a minden korosztályt felölelő csoport szabadidejének egy részét kutatással tölti, és minden lehetséges, fellelhető anyagot felhasznál ahhoz, hogy a kezdetektől napjainkig leírjon minden történést. Lukovszki Béla és Szollár János nevét mindenképp meg kell említeni, mint akik a munka dandárját végzik.
Tarjanka-szurdok
A Föld történetének harmadidőszakában, a miocénben heves vulkáni tevékenység hozta létre a Mátra legnagyobb részét. A beágyazott, keményebb törmelékek a patak medrébe hullva a lerohanó csapadékvízzel együtt tovább mélyítették a felszínt. Így vágta be magát a szeszélyes vízjárású kis patak az agglomerátumba. Lassan mély kanyon keletkezett, melynek falmagassága a 15-20 métert is eléri. Kb.1 km hosszú a kanyon összeszűkült szakasza, melynek a legszebb része a kettős vízesés.
Ez a terület a Bükki Nemzeti Park és a Mátrai Tájvédelmi Körzet része. Fokozottan védett tájvédelmi körzet, mely csak engedéllyel, vezetővel látogatható.
Kőkorszaktól a honfoglalásig
Újabb kori leletanyag igazolja, hogy Domoszló helyén már mintegy 6-8000 esztendővel ezelőtt is emberi település volt, s attól kezdődően szinte minden időszak biztosította az ember számára a megélhetést. Oroszlánkő vára körül bronzkor emlékeit találták meg. Feltehető, hogy a környéket, amely egy időben vasérc bányászatával kapcsolatosan is említett hely volt, a kelták is lakták.
A bronzkorszakról a Mátra környékén talált sokféle bronztárgy arra enged következtetni, hogy ebben a korban virágzó élet lehetett a környéken. A réz még természetes állapotban is előfordult a Mátrában.
Oroszlánkő környéke már i.e. 1900-800 között is lakott lehetett. A vár körül késő bronzkor és korai vaskor (i.e. 1000-800) közötti átmeneti időszakból származó bronzsarlót találtak. Erre az időszakra jellemző volt a balták, vésők, sarlók, kardok, tőrök, kések, lándzsák, karperecek és ruhatűk előállítása, készítése. A vaskorszakból eddig nem kerültek elő a korra jellemző tárgyi leletek.
Domoszlói tó – ásatás
Az időszámításunk előtti 6. században jelentek meg a környékünkön a szkíták, bizonyíték erre a gyöngyösi szkíta temető. Közel 300 évig tartózkodtak a környéken. Őket követték a kelták. Nem kizárt, hogy ők honosították meg a környéken a szőlőművelést. Az ő uralmukat az ugyancsak kelet felől érkező germán törzsek döntötték meg az időszámítás utáni 4. és 5. században.
Ebből az időszakból származik a falu legértékesebb régészeti lelete. A régészek egy germán női sírleletet találtak a község délnyugati határrészében a víztározó a földmunkái közben. Egy germán nő sírja került elő. A temetkezés idejét az 5-6. századforduló évtizedeire teszik (i.u. 490-510.).
A sírleleteket sikerült megmenteni. Az előkelő germán (szkír) nő sírjából sokféle lelet került elő: aranyból készült fülbevalók, ékkövek, állatfejben végződő két aranyozott ezüstfigura, kalcedon, borostyán és üvegpuszta gyöngyök, kerek ezüst tükör, csontfésű, kagylótöredékek.
Aba nemzetség, Kompolthyak
Szent István korában és Aba Sámuel királysága idején bizton állítható, hogy Domoszló falu Aba Sámuel birtoka lehetett. Később fia Dumuzlaus herceg tulajdonát képezte, aki azt később a pécsváradi apátságnak adományozta. A falut ebben az időszakban az oklevelek szerint darócok lakták, más leírások szerint királyi solymászok.
Domoszló falu rövid kronológiája
A falu, a nevét a Szent István utáni és Szent László előtti korban (1038-1077) élő Kompoltiak ősétől, az Árpád-házi DOMOSZLÓ hercegtől kapta. Édesapja Aba Sámuel király volt. Domoszló és Markaz határa az Ő hercegi birtoka volt ebben az időben. Domoszló területét a pécsváradi kolostornak adományozta, és ekkor a hercegről kapta a nevét a falu illetve a határa. Nagyon gyakori volt a múltban, hogy egyes települések a birtokosukról nyerték nevüket. Az egykori birtokos neve földrajzi névvé változott. Ez történt Domoszló esetében is. A XI. században Domoslow (dux Damazlaus) herceg volt a jelenlegi falu környékének a birtokosa. Hercegi birtok volt Domoszló.
Domoszló herceg nevének jelentéstartalma: „az otthon dicsősége”.
Mivel a falu lakosságának zöme szláv eredetű volt a török hódoltság utáni betelepítéskor, ezért a falu nevét is szláv eredetűnek feltételezték. DOMO-SZLÁV egyenlő szlávok lakása. A szláv eredetet lehetne folytatni pl. DOMO-SZLAVA szóösszetétellel is. Ez alapján az utószó dicsőséget, hírnevet is jelenthet. Híres ház, híres település és így tovább.
A nem faluból származó névmagyarázók talán bosszúállásra is egy újabb magyarázattal álltak elő. DOM-OSZLOV: szamaras hely, szamaras ház. A községben a XX. század első felében jelentős számban alkalmaztak igavonásra, főleg az erdei munkákra szamarakat és öszvéreket. Innen ered az eszmefuttatás.
Az egyik szerint az alapító Stanislauv lovagtól származik, a Domus-Stanislauv, összevonva Domoszlov.
A másik szerint ettől a szláv szótól ered Dom-Oszlov, magyarul Szamarak-hazája.
A harmadik Domus-Slaw = Domo-Szláw = Domoszlow = Domoszló, magyarul az értelme Szlávlakás.
A szláv eredet helyes, csak annak megközelítése, levezetése volt helytelen.
Domoszló herceg nevének jelentéstartalma: „az otthon dicsősége.”
Tatárjárás
Térségi viszonylatban az jellemezte ezt az időszakot, hogy a tatárok nagy pusztítást végeztek a környéken. A falubeliek a Mátra hegyei közé menekültek, és az éhínség és sáskajárás közepette is nagy számban vészelték át a nehéz időket.
750 év
Az első okmány 1260-ból való. Feltételezhető, hogy az Aba nemzetségbeliek szerették volna visszakapni az ősi birtokaikat. Erre elérkezett az idő, mert II. Kompolt megyei ispán is a király hű szolgája volt. (A Kompoltiak családfája az 1-5. táblákon látható). Az első okmány 1260-ból való, melyet az alábbi idézet mutat:
„István ifjabb királyunk Dumuszlo földet tárgyazó adománya Kompolt comes számára 1260-körül.
V. István király 1273-ban Kompolty Pétert, a Mátra vidék egyik urát, tünteti ki adományozással, minthogy a Győri vár vívásánál a csehek ellen „a nyilak, kövek és géplövések zápora között kész volt a halálos csapásokat elfogadni”.
XIII. század végén III. Endre király nevéhez fűződik 3 újabb okmány Domoszlóról. Ezek az okmányok 1291-ből, 1294-ből és 1296-ból valók.
Az 1294-es okmányból kiderül, hogy Domoszlót az 1291-essel szemben csak Péter birtokolja, Pál, a testvére, már nem. Kiderül még, hogy Péter igen sok csatában vett részt, a király seregeiben, a király oldalán. 1294-ben III. Endre király, (Kompolty) Péter mester részére kiadott még egy adománylevelet, Örs birtokának (Wrs helység), megerősítésére is. Tartalma, főleg a hivatkozásai azonosak az előző adománylevél tartalmával.
Az utolsó az 1296-ból származó okmány, amely vasbányák művelését engedélyezi. Tehát az utolsó Árpád-házi uralkodó III. Endre (III. András) király engedélyt ad a Kompolti családnak, Péternek, a falu határában nyitott vasércbányák művelésére. Az ide települő bányászok pedig, különböző bányászkiváltságokat kaptak. Ezután a vasbányákról nem sokat lehet tudni, semmi érdemi nyoma nem maradt a domoszlói vasércbányászatnak.
Oroszlánkő
Oroszlánkő a falu határának északi részén található. A hegy csúcsának tengerszint feletti magassága több mint 600 m, és a Keleti-Mátra kellős közepén van. Ezen a hegyen állt a Kompoltiak egykor hatalmas és híres vára. Feltételezhető, hogy valaha ez volt a falu magja, amelyből képződött maga a falu Domoszló. Elhelyezkedése a Mátra közepén képezhette az 1200-as években a stratégiai jelentőségét. A tatárok pusztították a környéket és a megrémült lakosság a Mátra hegyei között talált menedéket, mert a gyors lovakkal rendelkező tatár hordák a lovak gyorsaságát csak a sík területen tudták érvényesíteni. A hegyekben gyámoltalanok voltak. Ezt Ők is jól tudták. Ritkán kísérelték meg a hegyekbe menekült lakosság üldözését.
Orosz család lánya Oroszlány vára – csoroszlya É-D, kényes, mint a Kompolti Gizi kisasszony. Második mondabeli leírások és legendák szerint, az Aba nemzetség egyik tagja Kompolthy Kázmér építette át lovagvárrá a korábbi pogányvárat, Oroszlánkővárat. A tatároktól Tiszafürednél visszarabolt kincsekből alakíttatta át a várat. A környékbeli urak irigykedtek is rá a váravató ünnepségen. Az ekkor még nőtlen emberrel élcelődtek is a vendégei emiatt. Kázmér könnyelmű kijelentést tett: Csak olyan lányt vesz feleségül, aki az oroszlánt is meglovagolja, megüli.
Domoszló falunak és Oroszlánkő várának több mint két és fél századon keresztül a Kompoltiak 1260-tól 1522-ig voltak a birtokosai.
Valószínűleg II. Kompolt építette át lovagvárrá Oroszlánkő pogány várát a tatárjárás után. Maga a terület királyi várbirtok és az Újvári vár tartozéka volt. 1260 körül szerzi meg II. Kompolt a Dumuszlónak nevezett földet lakóival együtt, István ifjabb királytól.
Oroszlánkő vára 1560-ben még az Országh család tulajdona. Ezután 1607-ben van még említés róla. Ezt követően nincs adat a várról. Valószínű, hogy a törökök rombolták le.
A Kompolthyak kihaltával elhanyagolták egy kicsit a várat, bár 1607-ben még 50 hajdú lakott benne. Oroszlánkővár nem csak egy vár a sok közül, hanem Sirok várával együtt egy vártartomány központja is volt. Innen igazgatták a környékbeli várak, uradalmak tevékenységét.
Török uralom
A mohácsi csatavesztés híre aránylag rövid időn belül elérte a Mátraalját. A csatából hazatérő illetve inkább menekülő környékbeli főurak, nemesek hozták a kellemetlen hírt. A törökök üldözték is a menekülőket. Az üldöző csapatok egy része elérte a Mátrát. 1526 szeptemberében ezek a török csapatok feldúlták Gyöngyöst és környékét.
A török 1544 után kezdi magát befészkelni a megyébe. Ekkor foglalta el Hatvan várát. Az itt berendezkedő Mohamed pasa fegyvereseire támaszkodva igyekszik adófizetésre kényszeríteni a környéket. Végigpusztították a Mátra környékének településeit
Betelepítésektől a jobbágyfelszabadításig
Eger vára 1687. december 17-én felszabadult a török uralom alól. Ez új idők kezdetét jelentette. Megindult a megye elnéptelenedett falvainak a benépesítése.
A török hódoltság alatt a megye jobbágynépessége a kétkezi munkások száma harmadára csökkent, de ez is igen egyenőtlenül oszlott el.török hódoltság után elkezdődött a megye újranépesítése. Kezdetét vette egy nagy migrációs folyamat. Ennek eredménye, hogy benépesültek azok a települések, amelyek ma is lakottak, köztük Domoszló is.
Mária Terézia 1767. január 13-án adta ki a végleges úrbérrendeletet. Ez egységesen szabályozta: a jobbágytelek nagyságát, a kötelező szolgáltatásokat és, a jobbágyokat.
Az úrbérrendezés után, 1771-ben Domoszló falu határát első osztályúnak minősítették. Így egy jobbágytelekhez 26 kishold szántóföldet és 10 kaszás rétet határoztak meg. Ez a rendezés sok embert zsellérsorba lökött.
Az 1848-49. évi szabadságharc
1837-ben a domoszlói jobbágyok egy része kérte a tagosítás és a örökváltság végrehajtását egy 1836.évi törvényre hivatkozva. Ez lehetővé tette, hogy egyes jobbágyok, akár közösségek örökre megváltság a hűbéri szolgáltatásaikat pénz fizetés ellenében. Ez az ügy az örökváltság kérdése 11 évi tárgyalás, vita és pereskedés után sem rendeződött. A földesurak, azok képviselői húzták-halasztották a megegyezést. Az 1848-as forradalmi események viszont felgyorsították a feladatot. Domoszlón a tavaszi hadjárat idején szükségkórházat állítottak fel. Feltételezhető, hogy az 1770-es évek katonai kórházát újból hasznosították. Sok honvédet kezeltek itt.
A kápolnai csata mozgalmas napokat okozott Gyöngyösön és a környékbeli falvakban, így Domoszlón is. Windisgratz az Orczy-kastélyba ütötte fel a főhadiszállását.
Wartensleben kastély
Községi törvény
Domoszló 1883-ig Tarna, utána a Gyöngyösi járáshoz tartozott. 1950-ig nagyközségi kategóriába sorolták. 1895-től önálló anyakönyvi kerület. A nagyközségeknek saját jegyzője volt és képes volt önállóan ellátni a saját feladatait. A községi szervezet, a községi önkormányzat testületi és egyedi szervekből állt.
Domoszló nagyközség 1883-ig a Tarnai járáshoz tartozott. 1950. október 22-től önálló tanácsi község lett a Gyöngyösi járásban Domoszló.
Amerikai emigráció
A domoszlóiak főleg Kanadát és USA-t választották. A kivándorlások zöme 1900-1914 között zajlott le. Abasárról 70 fő, Detkről 250-300 fő, Domoszlóról 240-300 fő, Markazról 230 fő indult el a tengerentúlra szerencsét próbálni. Főleg azok mentek ki szerencsét próbálni, akik csekély vagy semmiféle ingatlannal nem rendelkeztek, ka özségekben állandó munkájuk nem volt.
Világháborúk időszaka
Domoszlón az igazi meglepetést 1914. július végén a faluba érkező lovas futár okozta. Meghozta a háború kitörésének a hírét és viaszpecséttel lezárt borítékban a mozgósításra teendő intézkedéseket. Ez tartalmazta, hogy az első csoportnak mikor és hová kell bevonulnia. Ma már furcsának tűnik, de nem csak emberek, hanem hámos lovak (tüzérhámos vontató ló), nyerges ló (huszároknak), és szekerek is kaptak behívót. Sajnálatos tényként kell említeni, hogy később még a „harangok is bevonultak”. Volt olyan terület, ahonnan még kutyákat is bevittek (vontatásra, őrszolgálatra, sebesültek felkutatására).
Az I. világháborút követő időszakban a Károlyi Mihály féle földosztás itt is éreztette hatását, bizakodva tervezték a gazdák a jövőt.
A község lakosságszáma ebben az időszakban volt a legmagasabb. Az 1929-33-as gazdasági világválság éreztette hatását, a község lakói nagy szegénységben vészelték át ezeket az időket.
A II. világháború ugyanúgy kihatott Domoszlóra is, mint bármely más településre, a folyamatos bevonultatások alól a jobb módú családok fiai anyagi megváltással menekülhettek meg. Nagyon sokan maradtak ott a harcmezőkön. A két világháború domoszlói áldozatainak is a temetőben lévő hősi emlékmű állít emléket.
1956. október
1956. októbere különleges időszaka a falu történetének. Ez a forradalmi hangulat néhány nap után Domoszlót is elérte.
Ledöntésre került a Hajnus udvarban az ott eltemetett orosz katonák síremléke, vagy ahogyan hivatalosan nevezték a szovjet hősök emlékműve.
Máglyaszerű tűz égett az emeletes ház előtti téren. 299 db-os könyvtár a tűz martaléka lett.
A Szent Demeter templom kronológiája
1300-as évek: a 14. századból származik a Domoszlói templom szentélyének falába befalazott kőrózsa.
1330 előtt: vörös barátok telepedtek le a faluban a mai templom környékén.
1400-as évek: a templom korábbi félkörös apszisa és a támpilléres tornya a 15. században keletkezhetett.
1544.: a török befészkelte magát a Mátraaljába.
1560 után a török kiűzéséig: gyöngyösi ferences barátok gyalogosan járták be a pap nélkül maradt környékbeli falvakat.
1600-as évek elején: a török megrongálta, majd felgyújtotta a templomot.
1696.: egy összeírásban Domoszlón kőtemplom szerepel, amely a katolikusok kezén van.
1739-ben építették a megmaradt toronyhoz a mai templomot. Körülötte sok alagút és pince van.
1915. november 9.: a torony elnyerte mai formáját.
1921. október 16.: leégett a templom.
1929. november: az érsek engedélyezte vasár- és ünnepnapokon két mise (kis és nagy) tartását.
1935. év vége: bevezették a villanyt a templomba.
1948. március 15: a II. világháború utáni első bérmálkozás közel 700 bérmálkozóval.
1975., 1993., 2000., 2001.: színes, festett üveget kapott a templom.
Mátraaljai borvidék
Domoszlói Muskotály, Gyöngyös-Domoszlói Állami Gazdaság, Francia export, Budapest kiállítóterem
Palócság
A Mátraalja, Gyöngyöst Egerrel összekötő út a Palócföld, palócság, a hegy és a sík találkozásánál van. A hegyi adottságok, fa, állatok, szőlő és bor találkozási és kereskedelmi csereterülete volt a falu és közigazgatási területe.
Vidróczki
A Mátraalja betyárja, akinek nevét mind a méltán híres Gyöngyösi Néptáncegyüttes, mind a DÖKE egyik szekciójának, a betyároknak a neve is viseli.
Jelen
Domoszló lakosainak száma 2010. január 1-én 2097 fő volt.
Rendezvények széles skálája biztosítja, hogy a helybeliek minden rétege, és az ország többi részéről illetve külföldről ideérkezők megtalálják azt a kikapcsolódást, amit szeretnének. A község fejlett, a kor követelményinek megfelelő közművel rendelkezik, biztosítja mindazt, amiért érdemes a fiataloknak itt maradni, amiért érdemes itt élni.
„A feladat nehéz, a lehetőség adott, az emberi szemléletmód váltás esedékes, a segítségnyújtás nem mindig önzetlen, a cél nemes, a hagyomány megőrzendő, a hazafias gondolkodás kötelező, a magyarság örökség!”
További részletek a hamarosan megjelenő Domoszló helytörténeti olvasókönyv c. könyvben.
